Világörökségek Magyarországon
Budapest - Hollókő - Aggtelek - Tokaj
Pannonhalma - Hortobágy - Pécs - Fertő
A természeti és kulturális örökségek lehetnek helyi vagy országos jelentőségűek, de léteznek olyan értékek is, amelyek már az emberiség szempontjából fontosak, egyediek és sehol másutt nem fellelhetők. Ezek megmentéséről, eredeti formában történő megóvásáról határozott az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete ( UNESCO ) 1972-ben. Ekkor jött létre a Világörökség Bizottság és fogadta el az “Egyezményt a világ kulturális és természeti örökségeinek védelméről”.
A csatlakozó államok száma eléri 175-öt napjainkban. A Világörökség Listán 125 állam területén közel 800 helyszín található. Három kategóriában lehet javaslatot előterjeszteni: kulturális örökség, természeti örökség, valamint kulturtáj. A tagországok maguk határozzák meg, hogy mely helyszíneket javasolják a Világörökség Listára. A Bizottság a jelölések alapján évente egyszer dönt a felvételről. Magyarország nyolc olyan helyszinnel rendelkezik, amelyek felkerültek a védett értékek közé:
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete ( 1987 )
Hollókő ( 1987 )
Az Aggteleki- és a Szlovák karszt barlangjai ( 1995 )
Az ezeréves pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete ( 1996 )
Hortobágyi Nemzeti Park ( 1999 )
Pécsi Ókeresztény sírkamrák ( 2000 )
Fertő – Neusiedler See kulturtáj ( 2001 )
Tokaji történelmi borvidék ( 2002 )
Előkészületben az alábbi nevezetességek felterjesztése:
A visegrádi középkori királyi központ és vadászterület
A Rózsadombi termál karszt területe ( Budapest )
Ipolytarnóc, ősmaradványok
Vulkáni örökség: A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó
Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
Tájház hálózat Magyarországon
Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai
Esztergom középkori vára
Komárom / Komarno régi erődje